5.rész értékelése

Forrás:sorozatjunkie.hu

A hét idézete, tessék megfogadni. Persze jöhet a kérdés, hogy ki tudja, hogy ki az a Josh? Mindegy. Újabb Terra Nova, újabb sablonsztori (tényleg nem sok kibeszélnivaló van rajta), viszont legalább nem úgy kezdődött az 1×05, hogy egy őslény megölt valakit. Az mindenesetre ismét csak bebizonyosodott, hogy a sorozat családi, hiszen az 5. részben egy gyerek és sok érzelem (jajj, a zene!) játszotta a főszerepet, miközben a sorozattechnikailag (sajnos) kötelező B- és C-sztori olyan izgalmas volt, hogy leírom ide is: a főhős lánya elkezd gyakornokoskodni a kórházban (2 jelenet) és az egyik fiú udvarlással próbálkozik (2 jelenet).

De félre a viccel, még ha ez is történt, az 1×05 nálam az előző két rész 5/10-es szintjét hozta, közepes volt: ha mások az elvárásai az embernek, akkor tudja tolerálni a sztorit is. A gond csak az, hogy nagyjából ugyanazokat a történeteket veszik elő, mint a 10-20 évvel ezelőtti, “új világos” sorozatokban.

Vagy, mint az ideiekben. Már a pilotkritikában is az Outcasts-hez hasonlítottam a Terra Nova-t, erre itt is megvolt a vírusos epizód, a mostani részben pedig egy kívülálló került a főtáborban – az Outcasts kipipálta mindkettőt. Jöhet az “eltűnik odakint pár ember, menjünk utánuk” és a “gyilkosság a támaszponton”-epizód. A papírforma szerint.

A Terra Nova szerencséje az, hogy tényleg amolyan hátradőlős sorozat: ha tudjuk, mire számíthatunk és nem akarunk a nézése közben jelentős történéseknek szemtanúi lenni, akkor simán el lehet lenni vele, azonban utólag mindez szörnyű időpazarlásnak tűnhet. Ha akarnám persze mondhatnám azt, hogy az 1×05 átívelő szálas rész volt, deaz, hogy a Hatosok voltak a középpontban, még nem jelenti azt, hogy haladt is előre a történet: egy homályos utalás (infómorzsa?) után ugyan feltették a nézők oldalát furdaló kérdéseket, amire jött is a válasz: nemmondommeg, nemondommeg. Még – teszem hozzá, mindezt titokzatoskodó hangnemben. Izé, ez így egy kicsit béna volt.

Mint ahogy az is, hogy már elkezdtem örülni, hogy a héten nem lesz dinózás, erre csak úgy alakították a sztorit, hogy legyen. Muszájból? Nem tudom, de ha már dinók, és azok közül is a rosszak, akkor legyen legalább izgalmas a feltűnésük, ne az okozza a feszültséget, hogy “jajj, ki fog nyerni, a főhős vagy a dinó?”, mert ez így triviális és semmi pluszt nem ad a hangulathoz. (Tudom, aki elmélyed a sorozatban, az nem gondol arra, hogy “á, úgysem lesz semmi baja”, de ettől még el lehetne kerülni az ilyen szitukat.)

Most jön az, hogy a tovább mögött egy kis spoilerezés, de az sok mindent elmond a Terra Nova-ról, hogy nem nagyon lehet spoilerezni belőle.

Az 1×05 sajnos abban a tekintetben is kiszámítható volt, hogy túl idillien alakult benne minden, így természetes volt, hogy a néző gyanakodni kezdett – hogy utána, mikor fény derül mindenre, elkezdjen bosszankodni azon, hogy ad1) a Hatosok miért ilyen, triplán elvetélt módszerrel akarták megszerezni A Dobozt? (Az írói “bravúr” volt, hogy a vége felé Jim-mel kimondatták az alapkérdést, hogy miért nem a kémet bízták meg, s gyorsan meg is válaszolták – ez tipikusan utólag betett megoldás volt, hogy a nézők ne rugózzanak a kérdésen, pff.) ad2) Jim mégis mi a francot akart a Nagy, Egyszemélyes Gyerekmentőakciójával? Eleve az nagyon családi bullshit, hogy az apukának megesik a szíve minden, feltételezhetően bajba jutott ismeretlen gyereken (aki így fontosabb, mint a sajátjai, akiket ott hagy), de hogy kvázi TN-újoncként, egyedül nekivág a vadonnak, hogy egy random helyen felhúzott táborból kihozzon/kikérjen egy gyereket… Ilyet épeszű ember nem nagyon tenne.

De, hát valahogy össze kellett őt hozni a Hatosokkal, bogarat kellett ültetni a fülébe, meg kellett alapozni az esetleges belső ellenállást. Ami, ha lesz, érdekes lesz, hiszen számomra az a sorozat nagy meglepetése, hogy Taylor nem egy utálható diktátornak van ábrázolva, hanem abszolút egyenrangú, érzelmekkel teli társként.

ui: Kérem szépen, de nagyon, hogy felejtsük már ezt az iszonyat klisés. puskatussal fejbecsapós megoldást, főleg, ha az áldozat szemszögéből veszik fel.